Hány sportot próbáljon ki gyerekünk, mielőtt elköteleződne? - Lőrinczi Attila, utánpótlás edző írása

Vajon mi a legjobb a gyerek számára, ha sportolásról beszélünk? Próbáljon ki minél többet? Vagy álljon meg az első állomásnál és ne tovább! Vagy ne is csináljon semmit … 🤷🏻🤦🏻

Az én testvérem azok közé tartozik, aki hat évesen megtalálta a számára tökéletes mozgásformát. Azóta is kitart mellette. Én az voltam, aki mindent csinált egyszerre 15 éves koráig, és azóta is benne vagyok mindenben, amihez kedvem van. Jó vagy nem? Nekünk igen. :)) Hiszen mi akartuk így! 


Szerintem továbbra is ez a lényeg, hogy ne a szülő akarjon jobban valamit, és ne a rendszer akarjon rávenni egy gyereket az élsportra! Senki ne döntsön arról miben legyen jó valaki, csakis az, aki benne van és csinálja! A sport önmagában a szabadság és annak minden élvezeti forrás velejárója korosztálytól függetlenül. Ne tagadjuk meg senkitől, de ne is erőszakoljuk rá senkire, ami nem az öve! Ez viszont nem azzal egyenlő, hogy nem érdemes segíteni megtalálni a számára megfelelőt, vagy támogatni abban, amit szeretne csinálni. Ez a szülő felelőssége. A rendszeré pedig, hogy a lehetőségeket teremtenek.

Hiszen ne feledjük! Egy gyerek sem úgy jön a világra, hogy nem szeret mozogni … ☝🏻 és egy gyerek sem olyan, aki ne feszegetné a saját határait, hogy mire képes. Egyszerűen csak nem mindenki az élsportra született. Attól még léteznek és mozgásra vágynak. 

Olvassátok szeretettel, Lőrinczi Attila szakvéleményét a témában: "korai specifikáció vagy inkább többféle mozgásforma párhuzamos gyakorlása kívánatos gyerekkorban" 

 

 


"Számomra megdöbbentő, és egyben szomorú is, hogy egyre inkább az a trend a mai világban, hogy minél hamarabb, akár már 5-6 éves korban tegyék le a voksukat a gyerekek, illetve igazából a szüleik egy sportág mellett, amit majd rendszeresen magas óraszámban űzni fognak! Többször ütköztem már ebbe a problémába mint szülő, és mint edző egyaránt, hogy egy adott sportág edzői megkövetelték egy gyerektől a heti min 4 edzést, máskülönben nem járhat a gyerek az adott egyesület foglalkozásaira!😱 

Én azt gondolom, hogy a gyerekeknek 10-12 éves korukig minél több mozgásformát meg kellene ismerniük, sőt akár párhuzamosan is űzniük! Egyrészről nem lehet tudni, mihez van igazán tehetsége, és mihez van kedve annak a gyereknek! Melyik sportág passzol igazán az alkatához, a személyiségéhez, az idegrendszeréhez! Az is lehet, hogy nem ugyan abban tehetséges, mint amelyiket szereti űzni! Emellett egy másik nem elhanyagolható tény, hogy azok a gyerekek akik több féle sportot űztek, akár egyszerre is gyerekkorukban, azoknak a finom koordinációjuk sokkal kifinomultabbá válik! Jobban tudnak alkalmazkodni egy adott sportágban váratlan helyzetekhez! Más, nem várt megoldásokat is elő tudnak húzni a kalapból!

 

 

Persze tisztában vagyok azzal, hogy manapság minden sportág megköveteli a "Szuper" sportolókat! Nem elég már csak ügyesnek lenni, és aránylag jó kondícióval rendelkezni! Makulátlan erőnlét, kondíció, gyorsaság, koncentráció kell ahhoz, hogy versenyben legyél, tökéletes technikai, és taktikai tudással kell rendelkezz, ezen kívül pedig a  szorgalom, és a kitartás is nélkülözhetetlen! 
Erre a szintre viszont nagyon kevesen képesek! Míg idáig elér valaki millió buktatóval kell szembe néznie!
Persze van pro és kontra példa, hogy melyik a jobb megoldás, de szerintem fontos az, hogy egy gyerek megtalálja magát az adott sportágban! Ezért is szükséges az, hogy a kezdeti évek arról szóljanak, hogy élvezi, szereti, játéknak tekintheti azt, amit csinál! Rengeteg példa van arra, hogy a korai túl intenzív edzések kiégést okoztak egy gyereknél egész korán!

A mi sportágunkat nézve szintén voltak, vannak példák arra, hogy valaki csak a squash-ra fókuszált, és komoly pénzt, és energiát fektetett bele a munkába, de idővel nem úgy jöttek az eredmények, nem élvezte már a játékot, és abbahagyta! Persze lehet mondani, hogy sportágunk nagy nemzetközi bajnokai is 2 évesen kezdték a squash-t, és 6 órákat voltak pályán naponta. Ez egy bizonyos szint után persze szükséges  ahhoz, hogy a legjobb legyél, de szerintem nem 6-7-8  éves korban! 

 

 

Úgy gondolom 12 éves kortól terhelhetők magas szinten a gyerekek! Az állóképesség, és a  gyorsaság innentől kezdve fejleszthető intenzíven! Az erő fejlesztés pedig prepubertás korban túlnyomó részt saját testsúlyos gyakorlatokkal! 
A technikai, taktikai képzés persze nehéz kérdés, de nem gondolom, hogy azért mert valaki csak heti 2-3 edzésre jár 8-10 évesen, annak nincs esélye később a legjobbnak lenni!
Legjobb példa erre a saját fiam, aki 11 éves koráig focizott hetente háromszor, mellette pedig kétszer squash edzésre járt! Majd abba hagyta a focit, és a squash-t is és másfél éve elkezdett kosarazni az ország egyik legjobb csapatában a MAFC-ban! Félelmetes volt látni, hogy milyen gyorsan alkalmazkodott egy új sportághoz, és ilyen rövid idő alatt, hogy sajátította el a technikai, és taktikai elemeket, mindezt úgy, hogy nem kiemelkedő tehetség!! 

Az amit megtanult a focinál, hogy üres területre helyezkedjen, hogy passzoljon a szabadon lévő csapattársának, bámulatosan gyorsan alkalmazta a kosárlabdában is! 
A squash-ból pedig jó reflexeket, és gyors helyzet felismerést hozott! 
Hozhatjuk példának jelenlegi bajnokunkat, Farkas Balázst is, aki sokáig szintén focizott a squash mellett!
Én ennek látom értelmét! Hogy a gyerekeknek elég legyen 12-13 éves korukban eldönteni, milyen sportot akarnak komolyan űzni, addig pedig had keressék az útjukat!" 

Lőrinczi Attila, utánpótlás edző 

Budaörsi Squash Központ